Leírás
A csodák attól csodák, hogy nem lehet őket megérteni. Viszont mindenképpen meg lehet őket közelíteni. Ehhez nagyszerű segítség Staar Gyula interjúkötete, de nemcsak erről van szó. A beszélgetések elsődleges célja éppen nem az ismeretterjesztés. Hanem az, hogy az olvasó – komolyabb szakmai ismeretek nélkül is – beleérezzen tudományunk, a matematika sokféle arcába. Követhesse azoknak a kiváló tudósoknak az életpályáit, megérthesse azok motivációit, módszereit, filozófiáit, mindennapjait, akik életüket ennek a különleges tudománynak szentelik. A könyvben szereplő párbeszédek önmagukban érdekesek, érdekfeszítőek. Az interjúalanyok között a többség magyar; van, aki elsősorban itthon élt és tevékenykedett, van, aki hosszú, külföldön töltött évek után tért haza, végül van, aki
nem tért haza. Rajtuk kívül a kötetben szereplő három külföldi matematikus szoros kapcsolatot tartott a magyar matematikával, matematikusokkal… A szerző korábbi – matematikusokkal folytatott – interjúköteteihez viszonyítva itt jóval nagyobb hangsúlyt kap a tágabb környezet, ami különösen fontos a magyar matematika sikereinek megértéséhez is…
„A szerző maga is matematika szakot végzett, több évtizedes, páratlanul komoly gyakorlata van matematikusok megszólaltatásában. Erre ugyancsak szükség van, mivel a matematika mind hosszú története, mind szépsége dacára sokak számára nehezen érthető.” Szász Domokos
„A jelen és sejthetően a közeljövő matematikai áramlatainak megismerése nagy értéke a könyvnek. Azok beszélnek róla, akik kitalálták, művelik, fejlesztik, alkalmazzák… Staar Gyula elvisz minket a matematikusok közösségébe, összeismertet különböző karakterű kiválóságokkal, akik az ő tolmácsolásával szóba állnak velünk, elmondják az őket foglalkoztató gondolatok lényegét.
Ezekből a beszélgetésekből kibontakozik az ezredforduló történelme is: emberi viszonylatok a matematikusok kíméletlenül szabálykövető, saját igazságaik keresésében kiélezett őszinteségével. A körülhatárolt értékek felismerése és elismerése mögött az érzelmek is ottmaradnak. Szintén fegyelmezetten, de nem körülhatárolhatóan.” Herczeg János
