Raktári kód:126113ISBN:9789639365230EAN:9789639365230Megjelenés:2004.
Kötésmód:keménytáblás, védőborítóval
Oldalszám:308Nyelv:magyar
James Lord, az 1922-ben született amerikai szerző – aki Egy Giacometti-portré című könyvével mutatkozott be hazánkban – a Picasso és Dora cím ellenére maga is megvallja könyve előszavában, hogy voltaképpen önéletrajzot ír, s jóllehet nem elsősorban vallani akar, de mégiscsak vallani kénytelen! E hiteles, mert a szerző évtizedekig vezetett naplójára épülő regényes önéletírásnak azonban három igazi főszereplője van: ő maga, James Lord, illetve Picasso és Dora Maar. E három közül persze kiordít a Picasso név, a 20. század egyik legnagyobb, legsokoldalúbb, leghatásosabb és legsikeresebb képzőművészének közismert neve. De hogy jön ide Dora és James? Csak nem valami szerelmi háromszögről van szó?! De igenis! Csakhogy ez a világ legfurább háromszöge. James ugyanis kamasz korától fogva és mindvégig eltökélten homoszexuális, aki teljesen fesztelenül vallja és éli ezt a beállítottságát. Dora pedig Picasso megunt és „dobott”, de alighanem leghíresebb és legreprezentatívabb szeretője, akiről maradandó művek tucatjait készítette a mester. A francia nyelvet már Amerikában megtanuló, a második világháború végén katonai elhárító tisztként Párizsban szolgálatot teljesítő James egyszer csak Picasso díványán találja magát, mert testileg is vonzódik a zseniális művészhez, s meg is orrol a mesterre, hogy az viszont szexuálisan nem közeledik őhozzá, jóllehet némelyek tudnak fiatalkori ilyesfajta kiruccanásairól. Ezért aztán szinte monumentálissá válik James plátói szerelme az elhagyott szerető kínos szerepében vergődő Dora iránt, akit férfiként meg se környékez, jóllehet együtt is élnek egy Picassótól kapott vidéki kúriában, miközben azonban James sűrűn váltogatja a maga homoszexuális partnereit. Dora talán azért tesz lakatot saját nőiességére, mert azt hiszi, hogy így egyszer majd visszafogadja őt Picasso, aki persze újabb és újabb nőket boldogít. Mégis mindhármukat összetartja a művészet igézete: Picasso esetében a zseniális művészeté, Dora esetében a középszerű festegetésé, James esetében pedig az irodalmi ambícióké, melyek életrajzi és önéletrajzi művekben öltenek testet. Végül is a maguk módján mindhárman szeretik egymást és ragaszkodnak egymáshoz, még ha ez többnyire a hiányérzet ragaszkodása is. James rajong Picassóért, bár nem nézi el neki politikai baklövéseit. Picasso szereti és lerajzolgatja Jamest, bár olykor átsuhan rajta, hogy vajon nem az FBI ügynöke-e. Dora belebetegszik a Picassóval való szakításba, mégsem tagadja meg volt szeretőjét, s Jamest is összekötő kapocsnak tartja közte és Picasso között. Ami elmondható Jamesről is, mert Dora iránti rajongása mélyén a Picasso iránti rajongás húzódik meg. És James valójában ezért válik Dora afféle hűséges fegyverhordozójává, még ha átlátja is, hogy Dora a kapzsisága miatt sokszor rászedi őt. Mindeközben pedig kibomlik előttünk a huszadik század óriási, utolérhetetlenül színes párizsi művészeti életének hétköznapi részletességgel és hitelességgel elmesélt izgalmas világa, melyről igazán érzékletes képet ad a szemtanú és résztvevő James Lord.
