Leírás
A sokak által nagyra becsült és szeretett építészprofesszor személyes naplója ez a kötet. Ezek az írások azonban messze többről szólnak, mint általában a naplók: a világról, benne az emberről egy urbanista szemével. Az érthetőség miatt utólag lábjegyzetekkel is ellátta a szerző. Műfaja heterogén: inkább olvasmányok és szellemi élmények jegyzete, egyidejűleg vallomás, meditáció, tépelődés és mini magánlexikon. Ahogy Meggyesi Tamás bevezetőjében is írja: „Rá kellett jönnöm azonban, hogy objektívnek szánt gondolataim egyáltalán nem függetlenek személyes élményeimtől és világnézeti tépelődéseimtől, amik a magány természetes életjelenségei. Így aztán az inkább jegyzetnek szánt írás végül mégis napló-félévé alakult, ami időnként átmegy konfesszióba. Ilyenkor az ember önmagával beszélget, ez pedig a bölcsek szerint közel áll az imához. Emiatt lehet, hogy ez a napló műfaját tekintve heterogén, de sok olyan élményről és gondolatról is számot ad, amik nem csak az enyémek. Mivel alapképzettségem építészmérnök, de szűkebb – pontosabban tágabb – szakmám az urbanisztika, a témák talán szélesebb érdeklődésre is számot tarthatnak. Így aztán ez a napló nemcsak az életemről és a hitemről, hanem a térről is szól, amiben élünk.”
